Felszerelés

300/1200 Newton, Fornax 51 mechanikán

A házi készítésű távcső kifejezetten asztrofotós igényeknek megfelelően készült. A cső szendvics szerkezetű szénszálas kompozit anyagú, ami ebben az esetben külsőre nem lett túl szép, de nagyon-nagyon merev és hőtágulása gyakorlatilag nulla. A tubusgyűrűk és belső merevítők fából készültek, míg a tükörtartók alumíniumból. A főtükör angol Orion Optics (Professional grade, 97% Hilux coating), a segédtükör (102mm) a kanadai Antares cég terméke. A távcső először 2"-es kihuzatot kapott, melybe kómakorrektorként először a TeleVue Paracorr-t használtam, ami nagyon éles leképezést biztosított az optikai tengelytől a 28mm-es képátló sarkáig. A fókusztávolságot azonban 15%-kal megnyújtja (1190-ről 1370mm-re), és így az eredeti fényerő is ennyivel, f/4-ről f/4.6-ra csökken.

Nem sokkal később, 2009-ben full-frame-es formátumra váltás miatt (EOS 5DmkII) egy saját tervezésű 3"-es Crayford fókuszírozó került a távcsőre, amit a 3"-es Wynne-típusú kómakorrektorhoz építettem. Ez a korrektor 50mm-es átmérőjű képmezőre korrigál, így a 24x36mm-es (full frame-es) érzékelőket is kirajzolja. A fókusztávolságot ez a korrektor 5%-kal csökkenti (1190-ről 1130mm-re), így a fényerő ennyivel, F/4-ről F/3.8-ra növekszik, ami fényképezésnél előny.
300/1200 Newton galéria

A Fornax 51 nagyon jó mechanika, nagyszerű ár -érték arányt képvisel. Holtjátékmentes, így a korrekciókra mindkét tengelyen azonnal és kiszámíthatóan reagál. A követés természetesen nagyon pontos, a periodikus hiba a +/- 5" tartományon belül marad. A mechanika feje 25 kg tömegű, mely kb. 50 kg hasznos teher hordozására képes.
Fornax 51 galéria

200/750 Newton, 3" Wynne-korrektorral (710mm fókusz)

A 30cm-es távcső sikerén felbuzdulva - a tervbe vett utazások miatt - 2009-ben építettem egy kisebb "testvért" is, mely hasonló megoldásokon alapul. A szénszálas tubus már újabb generációs, könnyebb és sokkal szebb, mint az elődje, miközben mechanikai paraméterei (merevség, hőtágulás) nem változtak. A tükörtartók már CNC-vel készült alkatrészekből állnak, mely pontosabb és szebb kivitelt eredményezett. A főtükör 200/750mm-es, a segédtükör 90mm-es, mindkettő 97%-os reflexiójú és az Orion Optics gyártmánya.

Fontos újítás a saját tervezésű 3"-es Crayford fókuszírozó, ami a 3"-es Wynne-típusú kómakorrektorhoz lett építve. Ez a korrektor 50mm-es átmérőjű képmezőre korrigál, így a 24x36mm-es (full frame-es) érzékelőket is kirajzolja. A fényerőt kismértékben, F/3,75-ről F/3.5-re növeli, ami fényképezésnél előny. Természetesen a fókuszt evvel együtt mintegy 5%-kal csökkenti.

2014 tavaszán kis módosításra került sor, a klasszikus tubusgyűrű helyett egy fix rögzítést kapott a távcső, így kisebb és könnyebb lett, kevesebb ellensúly vált szükségessé, mely utazásnál igazán fontos.
200/750 Newton galéria

130/780 TMB apokromát

2003-2009 között volt az asztrofotós főműszer. A távcső tubusa házi készítésű, melynek a lelke egy TMB 130/780-as apokromatikus objektív. Fotózáshoz a lencséhez tartozó gyári képsík-korrektort használom, amely tökéletes leképezést ad full frame-es érzékelő teljes felületén. Nem meglepő, hiszen a korrektor középformátumú méretre korrigál, melyet sikeresen használtam 2003-2006 közötti években egy Pentax 6x7-es fényképezőgéppel.
A távcsőről tesztcikk jelent meg a Meteor 2005/5. számában.

2006-tól már egy átalakított EOS 350D került a távcső végére, az így készült képeket a galériában láthatják.
130/780 TMB galéria

Az eredeti gyári SkyWatcher EQ6 mechanika 2007-től már átalakított formában szolgál. Ennek a lényege egy bordásszíj-hajtás beépítése volt, ami a követést sokkal finomabbá és pontosabbá tette, emellett a Fornax mechanika vezérlő elektronikáját is csatlakoztatni tudtam hozzá. Ez a nagyon kompakt és megbízható Dynostar X3 GOTO vezérlő a német Boxdörfer cég terméke, nagy előnyei közé tartozik, hogy több mechanika paramétereit is el tudja menteni, így akár több távcsőrendszer elektronikai lelke is lehet. A mechanika nagyon egyenletes követést biztosít a +/- 15"-es periodikus hiba ellenére, ami a Lacerta-MGen autoguiderrel könnyen korrigálható. A hosszútávú követés így akár ívmásodperc alatti is lehet a nyugodt, szélcsendes éjszakákon.
EQ6 galéria

150/900 Intes Makszutov-Newton

1999-2003 között volt a főműszerem, melyet mindenféle észlelésre használtam még Gemini G10-es mechanikán. Filmes fotózás, hold-bolygó megfigyelés, kettőscsillag és mély-ég észlelések. Ezzel a műszerrel éltem át az 1999-es teljes napfogyatkozást. Az optikája nagyon jó volt, központi kitakarása mindössze 20%, így kiváló, gyakorlatilag az apokromátokkal vetekedő képminőséget mutatott a bolygókról. A nagyítást akár 400x-ig is lehetett fokozni a kedvező nyugodtságú éjszakákon, a kép éles és kontrasztos maradt. 2003-ban adtam el a 130-as TMB objektív megvásárlása előtt.