A Lófej-köd régió
az Orion csillagképben
Hogy a látványos mélyég-objektum miért kapta a Lófej-köd elnevezést, nem szükséges megmagyarázni. A Lófej-ködöt, hivatalos elnevezéssel B33-at, 1899-ben E.E Barnard fedezte fel fotografikus úton. A ló fejére emlékeztető sötét porködöt a háttérben látható IC 434 világító hidrogénfelhő „előtt” látjuk, így válik számunkra láthatóvá (és ilyen látványossá) a Lófej-köd. A csillagkeletkezési terület még számos igen látványos mély-ég objektumot rejt, melyek közül a leghíresebb a bal oldali nagyon fényes övcsillag, az Alnitak alatt látható ún Láng-köd (NGC 2024).
Bár ez a régió igen látványos a fotókon, vizuálisan nincs könnyű dolgunk, ha meg szeretnénk figyelni a Lófej-ködöt. Míg a Láng-köd és a fényes kék reflexiós ködök könnyedén és szépen látszanak, addig maga a lófej csak kivételesen tiszta és sötét égboltról figyelhető meg távcsővel, amint az IC 434 halvány derengésének egyenes peremét sötét benyúlásként megszakítja.
Technikai adatok
- Műszer:
- 300/1200 Newton, 3" Wynne-korrektorral (1130mm fókusz)
- Fényképezőgép, kamera:
- átalakított Canon EOS 5DmkII
- Mechanika:
- Fornax 51 + Boxdörfer DynoStar
- Vezetés:
- 9x50mm SkyWatcher keresőtávcső, Lacerta-MGen autoguider
- Expozíciós adatok:
- 61x5 perc (5 óra 5 perc összesen), ISO 1600
- Helyszín, dátum:
- Ágasvár, Mátra; 2013. 12. 01-02.
- Légköri állapot:
- Átlátszóság: 6/10, Nyugodtság: 5/10, Hőmérséklet: -4°C
- Képfeldolgozás, egyebek:
- ImagesPlus, Registar, Pixinsight LE, Photoshop
