Magamról - Éder Iván

Éder Iván Ágasváron
2015 tavaszán Ágasváron
Kezdetek

Csillagászati érdeklődésem már gyermekkoromban kezdődött. Legelső távcsöves élményem egy  20x50-es Turist-3 monokulárhoz fűződik, ezzel pillantottam meg 1993-ban a Jupiter korongját, holdjait, a Szaturnusz gyűrűjét, és természetesen a Hold krátereit, melyek meghatározó élményt jelentettek. Az elkövetkezendő években a Bajai Bemutató Csillagvizsgáló 13cm-es Mertz-refraktorával és 50cm-es Kulin-távcsövével végeztem megfigyeléseket - tanítási szünetekben, Baja belvárosából. 1998-ban csatlakoztam a Magyar Csillagászati Egyesülethez (link), mely nagy lendületet adott a további évek során.

Első saját távcső

Első saját műszerem 1998-ban egy Kürti-féle 15cm-es Newton távcső lett, mellyel vizuális megfigyeléseket végeztem. Hamar megfogalmazódott bennem, hogy szeretném lefényképezni mindazt, amit látok. A távcső azonban ezt nem tette lehetővé, fényképezőgép csatlakoztatás és óragép hiányában 1999 tavaszán egy Intes optikás 150/900-as Makszutov-Newton-ra cseréltem, mely egy óragépes Gemini G10-es mechanikán kapott helyet. Ezzel a távcsővel kezdődtek az igazi asztrofotós próbálkozásaim 2000 tavaszán. Azonban a legelső csillagászati témájú fotóm a Hale-Bopp üstökösről készült álló kamerával, még 1997 tavaszán.

Budapesti lakosként a város fénybúrája alól csak a fényesebb objektumok megfigyelésére volt lehetőségem (Hold, bolygók, kettőscsillagok, fényesebb mély-ég objektumok). 2000 tavaszától azonban a Mátra és Ágasvár a halvány égitestek megfigyelésére is kiváló lehetőséget adott - majdnem minden újhold alkalmával kitelepültem. 2003-ig rengeteg vizuális és fotografikus tapasztalatot szereztem, sok filmes asztrofotót is készítettem - utóbbiakat inkább kevesebb, mint több sikerrel. Majd 2003-ban vásároltam egy 130/780-as TMB objektívet, melyet saját terveim alapján Rózsa Ferenccel közösen építettünk tubusba, remélve, hogy a fotók készítésének problematikája megoldódik. Így is lett, ezzel a távcsővel sikerült a korábbi évek akadályát áthidalni: akár az egy órás expozíciójú vezetett fotón is pontszerűek maradtak a csillagok. Tesztcikk is készült a távcsőről, a Meteor hasábjain jelent meg 2004-ben. 2006-ig először kisfilmre, majd középformátumú fényképezőgéppel készítettem a felvételeket, jellemzően hiperszenzibilizált negatívokra és Kodak E200, valamint Fuji Provia 400-as diára. Ebben az időszakban már elkezdődött a filmek és diák digitalizálása és képfeldolgozása is. 2005-ben elindítottam saját honlapomat, ahol a digitalizált fotók bemutatásra kerülhettek.

A 2000-es évek első felében a DSLR fényképezőgépek egyre nagyobb teret hódítottak az amatőrcsillagászok körében is (a CCD kamerák mellett). A csábítás nagyon erős volt. Mivel komoly CCD vásárlása anyagi okok miatt számomra esélytelen volt, 2006-ban egy EOS 350D-t vásároltam, mely új korszakot nyitott az asztrofotózásom fejezetében.

Digitális asztrofotózás berobbanása, technikai fejlesztések

Az EOS 350D átalakítása után hamar kiderült, hogy várakozáson felül teljesít az új technika. A képek részletessége, felbontása és mélysége addig ismeretlen világba engedett bepillantani. Időközben a műszer egyéb téren is fejlesztve lett, Az EQ6 mechanika 2006 végén kapott egy ST-4 autoguidert, majd 2007 elején egy bordásszíj hajtást és egy Boxdörfer DynoStar vezérlőt. Ekkor egy Fornax 51 mechanika is bekerült a sorba Szitkay Gábor barátom jóvoltából, melyre 2008 elején egy saját építésű 300/1200-as Newton-távcső került.

Az új 300-as karbon tubusos Newton minden hozzá fűzött reményemet beváltotta, már az első évben is sok szép fotót sikerült vele készítenem. Így 2009-ben továbbfejlesztettem, 3"-es fókuszírozót kapott, full frame-es Wynne korrektort és egy 5DmkII fényképezőgépet, melyekkel igazán gyors és hatékony műszer lett belőle. Ezzel egy időben építettem egy kisebb, 200mm-es változatot is, melyet kitelepülésre, utazásra kiválóan tudok használni. Utóbbi műszert még az EQ6 is stabilan megtartja, nagy fényereje és látómezeje igen halvány égitestek megörökítését (pl sötétködök, galaktikus porködök) is lehetővé tette a kitelepülések alkalmával.

Az 5DmkII fényképezőgép mellé 2013-ban vásároltam egy QSI683 csillagászati CCD kamerát Astrodon LRGB és keskenysávú (3nm Ha, SII, OIII) szűrőkkel, mely új lehetőségeket teremtett a fotózásban. A CCD kamerával készített képek itt láthatóak.

Namíbiai expedíciók

A 2000-es évek eleje óta már foglalkoztatott a déli égbolt csodáinak megfigyelése és megörökítése. Az utazás azonban mind anyagi, mind pedig technikai okokból akkor még korai volt számomra. A digitális képrögzítési technika berobbanása és a hatékony Newton-asztrográfok megépítése nagy lendületet adott az utazásnak. A 200/750-es asztrográf már a namíb expedíciót szem előtt tartva készült el 2009-ben.
2010 májusában végül valóra vált a régi vágy, megpillanthattam a déli égboltot. A dél-afrikai utazás során Namíbiába, a Hakos-farmra látogattam, ahonnét rengeteg asztrofotóval és szép emlékkel tértem haza. (Az utazásról cikk jelent meg a Meteor 2010/7-8 számának hasábjain, mely itt elolvasható).
A farmra azóta is többször visszalátogattam, melyek alkalmával szintén rengeteg asztrofotó készült. A namíbiai felvételek itt láthatóak.

Eredmények, publikációk

Az asztrofotókat elsősorban saját indíttatásból, saját örömömre készítem. A képek azonban itt-ott publikálásra kerülnek, magazinokban, internetes oldalakon, kiállításokon, előadásokon szerepelnek. A képek publikációiról, eredményeiről készült listát itt gyűjtöttem egy csokorba.